A fürdőszoba egyik meghatározó eleme a kád — szinte elképzelhetetlen ezek nélkül a helyiségek nélkül. A kád nem csupán a napi tisztálkodás eszköze, hanem gyakran a pihenés és feltöltődés színtere is.
Korábban fából készültek a kádak, ma viszont többféle anyagot használnak. Érdekes, hogy eredetileg nem feltétlenül emberi fürdetésre használták őket, hanem különböző anyagok áztatására, erjesztésére is. A fürdőkád története régmúltra nyúlik vissza: a tisztálkodás és a testápolás igénye különböző kultúrákban más-más jelentést kapott. Az ókori római fürdők és a közösségi fürdők különösen fontos szerepet töltöttek be; a rendszeres higiénia mintánya később alakult ki. A kád formája és használata kultúránként eltérő fejlődést mutatott — számos típusa és változata alakult ki az idők során.
Kádak a régi kultúrákban
A különböző civilizációkban más-más módon fürödtek: az ókori görögök rituális háromlábú üstökben tisztálkodtak, gyakran gyógyító szertartások részeként. Japánban az Isiburo néven ismert korai kádak agyaggal tapasztott dézsák voltak, amelyeket fadarabokkal felfűtve melegítettek fel — így hosszú ideig melegen tartották a vizet. Az Indus-völgyi Mohenjo-Daro maradványai és az ókori római építmények is azt mutatják, hogy a közfürdők és kádak már régóta jelen vannak az emberi társadalmakban. A középkorban is fontos volt a fürdés, sokszor természetes vizekben végezték azt; a fürdési szokások azonban idővel változtak, és eljutottak a mai modern megoldásokig.
Modern anyagok és tömeggyártás
A modern kádhasználat jellemzően a 20. század második felére tehető: a hagyományos öntöttvas kádakat egyre inkább felváltotta az akril, amely hőre lágyuló műanyagként könnyen formázható, így változatos alakok és méretek készíthetők belőle. A tömeggyártás széles körben elérhetővé tette a kádat minden háztartás számára. A csatornázás megjelenésével a közösségi fürdés háttérbe szorult, és az egyéni higiénia vált általánossá.
Mai fürdőkádválaszték
Ma rengeteg stílusú, formájú és anyagú kád érhető el. A fürdőkádak tartós anyagokból készülnek, és több évtizedes használatra tervezettek. Kaphatók szabadon álló vagy beépíthető változatok, egyenes, aszimmetrikus és sarok kialakítások is.
Gyakori kádanyagok
- Zománcozott (lemezkád): olcsóbb, újrahasznosítható, kopásálló felülettel; vegyszerektől óvni kell, üléskor hűvösebb érzetet adhat.
- Akril: könnyű, jól formázható, melegebb tapintású felszín; minőségi eltérések előfordulhatnak (olcsó darabok sárgulhatnak, repedezhetnek).
- Öntöttvas: nehéz, dekoratív, gyakran szabadon álló kádak alapanyaga; nagy fürdőszobákba ideális.
- Réz: dizájncentrikus, egyedi hangulatot teremtő anyag a prémium kádaknál.
Fürdőkádtípusok
- Egyenes (téglalap): hagyományos forma, fal mentén helyet foglal.
- Aszimmetrikus: sarokba beépíthető, belső tér optimalizált, helytakarékos megoldás.
- Sarokkád: negyedkör alakú megoldás, nagy térélményt ad.
- Ülőkád: idősebbeknek vagy kis fürdőszobáknál praktikus; zuhanyozáshoz is alkalmas lehet kiegészítő kádparavánnal.
- Szabadon álló: klasszikus megjelenésű, önálló forma, akár lábak nélkül is készülhet modern anyagokból.
A fürdőkád szerepe ma
A fürdőkád sokak számára a napi vagy heti feltöltődés helye: pihenésre, gondolkodásra, kikapcsolódásra szolgál. A megfelelő típusú és minőségű kád jelentősen növeli az otthon kényelmét — legyen szó sarok-, egyenes, hidromasszázs- vagy akrilkádakról.
